HTML

Rímacsek

Friss topikok

Címkék

2013.12.29. 10:15 | D.e.k.o. | Szólj hozzá!

Nah ez az. Két évesek vagyunk.De már egyikőnk sem ér rá vereket írogatni. Szoktunk ugyan, de nincs időnk belépni és begépelni. Kat inkább a saját blogjával tud csak foglalkozni. Dan pedig egyikkel sem. Így vagyunk mi 7. évfolyamosok...:( De azért nyitva hadjuk, hogy aki idetéved az tudja a régebbi bejegyzéseket sasolni. :)

2013.03.30. 10:53 | D.e.k.o. | Szólj hozzá!

Mostanában egyre töbször kapcsolon be a rádiómat, és bezzárkózva a szobámba zenévével verset írok.
Furcsa. Zenével könyebb és meghatóbb...
Egyre hosszabbak a versek.

Gondolatok, emlékek

Gondolok valamire,
ÉS azzal párhuzamosan més évkre...
Percekre melyekboldogak voltak,
Vagy esetleg könnybe borúltak.
Minden kép mely elöttem van,
Ey emlékkel van kapcsolatban.
Egyik boldog másik kedve, emlékszem mindre,
A kedvenceimre.
Odaképzelem meagam arra a percre,
És minden ottvan elöttem.
Minden perc elmúlik,
Az idő nem állomásozik.
Emlékek ugranak elő a semminből,
Nem is tudom honnan, milyen régről...
Emlékek csupán,
A szobám fehér falán.
Csilla képéről ugrik egy csomó emlék,
Ezeket szavakkal nem illyetném.
Hisz mind egy kedves kaland már,
Melyeket együtt küzdöttünk át.
Ó! Ott apolcon, a papír persely malac,
Szegény már nem röfög, orra le szakadt.
Kedves emlékem még negyedikből,
Hasznos tárgyat készítettem WC papír gurigából.
Mellette, az aránytalan földgömb, melyet a mamámtól kaptam,
Mikor kicsik voltunk, s homokoztunk azon mutatta hol a föld másik oldala.
Mivel átakartunk ásni kínába,
De ő mondta, hogy az ott Ausztrália.
Egy törött tányéron ott egy benga gyertya,
Melyeet én készítettem, és tettem oda.
Ha végig nézek a szobámon,
Minden tárgy egy emlék és egy álom.
Kicsi korom óta mindent itt csináltam,
Itt sírtam, és itt nevettem ki magam.
Gyüjtögettem az emlékeket,
Melyekre egyszer vissza emlékezhetek.
Itt díszeleg a jó öreg akvárium,
Mely még az apukámé volt, amikor javában élte az én korom.
Gondolatok keringenek a fejemben,
NEm férnek,
Így nagyon szédelgek.

De a legtöbb emlékemet,
A csillagok örzik fennt.
Hisz mmindig az ablak elött ültem,
És z égboltot néztem.
Ők örzik az álmomat,
S a gondolataimat.
A szobám egy emlék, és én is,
Ami mutatja ki is vagyok mégis.
Egy lány aki még gondolkodik az életen,
Éli életét és érti az emlékeit.

2013.03.30. 10:50 | D.e.k.o. | Szólj hozzá!

Na sziasztok! Újra itt. Egy Toldi versel. Szorgalomból írtam.(Kat) Dan is írt egyet de azt nem tudtam még megszerezni.


Drága Bence

Drága Bence szolgám neked szól e levél,
Elmesélem mitörtént a bujdosás éjjelén.
A nádasban bújkáltam egész éjjszaka,
Nem aludtam, csak járkáltam néha-néha.
Amikor mentem ráléptem egy fészekre,
Azon belűl egy rétifarkas kölyökre.
Megsimogattam a kis farkas fejét,
De ezzel felkeltettem a szülők figyelmét.
Háborút kezdeményeztek fejvesztve,
Én csak védekeztem
De sajnos a heves csata közben,
A szegény farkaskára nem figyeltem.
Ráléptem az állatra, de nem dierkt
Ott lehelte ki lelkét, a kis farkas gyerek.
De az ott már nem volt érdekes,
A nagy farkasok ölni készűltek.
Csak támadtak, és megsebeztek,
Én érdekemből, megöltem őket.
Győztem a csatában.
A két farkast a vállamra vettem,
Mentem, hogy Györgyöt megleckéztessem.
Búcsúzom hát tőled drága szolgám Bence,
Sok szerencsét Nagyfalun mindenkinek.
Üdvüzöl téged: Toldi Miklós
Nagyfalu környékén, a nádasból.

2012.08.01. 13:32 | D.e.k.o. | Szólj hozzá!

Ezt a verset a blog tulajdonosának Dan része írta!:D
A vers egy április 4.-i napon játszódik.(mellesleg igaz történet)
A rossz barátnő a blog tulajdonosainak Kat réésze!:D
A vers egy kórus fellépésről szól amit a lánykórus is szerepelt.
Dan nemtudott elmenni egyyéb okok miatt és a fiúkkal töltötte a napot....

Csak egyszer hibáztam, mi a baj,
Körülöttem nagy lett a zaj


Rosszul kezdődött az egész napom,
S nekem nagyon nagy a bajom.
Az iskolába beérve míg be nem csengettek,
A szemem könnye nagyon megeredt.
A lelkem is sír, nagy már benne a bánat,
De nem szidalmazom világomat.

Amint elkezdődött az első óra
Bementem az osztályba.
Benn a fiúk csodálkozva néztek rám,
De én a kórusra vágytam, de nagyon ám.
Az első órára Ildi néni jött,
A fiúktól nem volt túl nagy csönd.
Ildi nénivel kerestük az á-sokat,
Én pedig magamban a hibáimat.
Kimentünk az udvarra, fiúk azonnal fociztak,
De tök jól szórakoztak.
Ildi nénivel ülve egy padon
Elbeszéltem neki bánatom.
Néztük a focizókat merengve,
S a történetem beszélve.
Nagyon megsajnálta a helyzetem,
S adott egy tanácsot kedvesen.
Nekem jólesett a kedves szava,
És adott egy ötletet biztatva.
Elgondolkoztam azon amit mondott,
De a fejemben túl sok minden kongott.
De megzavarta a csengőszó a gondolkozásom,
És most jött csak a magányom.
Benn az osztályba
Elfoglaltságot gondoltam.
A zongoránál a kórusanyagot játszottam,
Amiről kimaradtam.
Amikor becsengettek
Fiúk a fociról bejöttek.

A töri óra nem volt megtartva,
Mert filmet néztünk, de nem zajba.
Egyedül ültem az óra elő 5 percében,
Míg Krisztián mellém ült kedvesen.
Az óra végén mikor már csak negyed óra maradt
Laci mögénk kanyart.
Így néztük a filmet míg ki nem csengettek.
A szünetben fiúk megint fociztak,
Én zongoráztam.
Most dalokat játszottam az énekóráról,
De egész jól.
Mikor becsengettek irodalomórára
Kiderült, hogy meg lesz tartva.
Marika néni tartotta,
S az Alföldet feladta.
A többi óra játék volt
A nagy udvaron.
Az angol is jó volt,
Mert ebédóra volt.
Gabi nénivel ebédeltünk az órán,
Én a fiúknál egy asztalnál.
Tök jól szórakoztak,
Egy kancsóból ittak.
Megittak legalább 5 kancsó vizet,
S rá még többet kértek.
Árpád is ivott lazán,
Le is öntötte magát a gatyáján.
Úgy nézett ki mintha be lenne hugyozva,
Röhögött rajta az egész iskola.
Aztán megettük az ebédet,
S ki is csengettek.
Ezt nem vártam nagyon,
Mert most jön a rút sorsom.
Mivel visszajöttek a kórusosok az iskolába,
A kérdéseikre választ várva:
-Miért nem voltál kóruson?
-Mondták nagyon rossz hangon.
Erre válaszoltam nekik:
-Nem rád tartozik.
-Bejött a barátnőm is az osztályba,
De nem jól hozzámszólva.
Azt mondta, hogy hozott nekem valamit,
De mivel nem voltam nem rám tartozik.
Ezzel engem nagyon megsértett,
S így lettem rá nagyon mérges.
Nem gondoltam volna soha,
Hogy mert hiányoztam a kórusról ezt csinálja.
Szomorú lettem miatta nagyon,
És visszajött a reggeli bánatom.
Csak a fiúk vidítottak fel
Ugyanúgy, mint reggel.

Foci egy lánynak!:D

2012.07.02. 20:08 | D.e.k.o. | 8 komment

Mi lányok vagyunk. Gondolom mindenki azt hiszi, hogy a lányok utálják a focit. De néhány oda van érte (na jó ez túlzás de szeretem) és a barátnőmmel be állunk focizni. Mivel nem vagyunk jó csatárok, hátvédek leszünk, és egy gól sem lesz az ellenség javára. A mi osztályunk fiúi szívesen fogadnak, mert, az évfolyamban mi vagyunk a legjobb hátvédek. A másik osztály (azaz az ellenség) útálja, hogy élünk és rá merünk nézni a labdára.
Az matek tanárom olyan ihletikus (ha az Ő óráján vagyok, jönnek a versek) és matekon mikor kész voltam a feladattal, elkezdtem írni egy verset, azzal a reménnyel, hogy a többi lány akik mindig csak fogócskáznak, végre megértsenek.
Nem ment, ezért hátha itt megértenek...

Foci egy lánynak!

A többiek, folyton azzal piszkálnak,
Hogy: -Hogy lehet jó a foci egy lánynak?!
-Nincs hozzá érzékük,
-Se tehetségük!
(-Hogy lehet mégis képességük?)
Így ezen filózok,
Mérgemben valakit pofán vágok!
Tudom tényleg nem vagyok jó csatár,
De beállok hátvédnek, hamár,
Hamár, lehet focizni,
S gólókat rugni.
Nem megyek a másik térfére,
Ott maradok a kapussal,vicceket mesélve.

Le lehet győzni a B-seket,
Úgy mondjuk a vesztesek!
Minket a Hírös C-nek kell nevezni,
A vesztesen nevetni!
Ez így kicsit sértő,
De oly vakmerő,
Ha futunk a labda után,
Mint a kutyus, kicsit bután.
De így jó,
Itt a játék idő!
Ilyenkor játszani kell!
Csapattal, mer',
A játék arra készítfel,
Hogy, Hogy működj eggyütt, a többiekkel!

Na érted? Ha igen ha nem kommentelj!

Beborúlt

2012.07.01. 10:15 | D.e.k.o. | Szólj hozzá!

Ez a vers még múlt évben készűlt. A tanuló szobán ültem és néztem az időt, nem lehetett kimenni mert nagzon esett az eső!

Beborúlt

Beborúlt az idő nagyon,
Szomorúan nézek ki az ablakon...
Nincs egy lélek se az udvaron,
Úgy fúj a szél nagyon-nagyon!
Egész nap csak esett csak esett,
Nagyonsok tócsa lett.
Nem engdtek ki az udvarra,
S csak ültünk a padban, unatkozva.

Mindenki szomorúan nézett maga elé,
Mert rájjöttek, hogy itt a hideg tél...

A télben is van jó dolog,
hó emberek, hó golyók!
Minden fele dobálódznak,
S utánna jókat kacagnak!
A télnek is vége lesz egyszer,
A meleg napocska fel kel!
Megjön a tavasz,
Megjön a nyár,
Itt mindig boldogság vár!!!!

(Kommentelj!)

2012.05.30. 15:05 | D.e.k.o. | Szólj hozzá!

Az igazat megvalva lusta vagyok. Van egy csomó veresünk de semmi kedvem nincs begépelni. A szünetben ráveszem magam.

Szokásos teliholdas est

2012.04.23. 18:58 | D.e.k.o. | Szólj hozzá!

Ez a vers magától érthetődő. Nincs semmi extra benne. De szép.

Szokásos teliholdas est

Egy naplementekor az ablakomban,
Nézem, hogy a nap már fekszik ágyában.
Azt is végignézem, hogy a telihold,
fénye is a vízen végig futott.
Én még ágyamban nem voltam,
Mert a telholdat csodáltam.
Szemem róla nem veszemle mert rossz látatlanban,
Szépségét oly önfeledten csodáltam.
Úgy fénylik, hogy az már csoda,
De a szót nem szaporítva,
Szeretem telihold éjjszakát,
Mert elvarázsolt és elvarázsol míg él a világ.

(kommentelj)

Matek óra

2012.04.13. 18:03 | D.e.k.o. | Szólj hozzá!

Ez sajnos egy kicsit sértő de a teljes igazság. Unalomból jött. Míg matekon a táblánál számoltak.

Matek óra

Misi bácsi a matektanár,
És Kamilla a táblánál.
Piszkálja őt, viccet űz,
Melyen Laci nevetve üvöltöz.
Az osztály számolja a törteket,
Most már Árpika (a bukásos) is nevet.
Hirtelen csend. Melyet Misibá, ront el,
Kamilla csak figyel, S még számolja mert kell.
Misi bácsi megunta, Lacit kupán is vágta.
Bele unt a röhögésbe, S fején a keze végezte.
Most a táblán mutogat, Mondja: tedd a dolgodat,
Írj egy törtet ide s oda,
Hátha megtörténik a csoda,
Hogy Kamilla ezt kiszámolja.
Most Merci jön.
Ő már gyors,
Ő jó matekos.
Számol Merci számol,
S a tábla a képleti hájtól,
Csak dagad csak dagad,
Míg a tábla tiszta szám lesz,
Az én rémálmom is lesz.
Sára következik,
Ő csak kicsit akadozik,
Nem úgy mint Kami,
Ki nem tud törtekkel számolni.
S megjött a csengő,
Gyerekeknél, Isten névvel ismerhető.

Kimegyek, leülök, hasalok,felmászok

2012.03.08. 19:31 | D.e.k.o. | 2 komment

Mindannyian várjuk már, hogy úgy igazából tavasz legyen. Nem?! Sajnos már március van, de még mindig nincs normális TAVASZ!!!!
Ezért is írtam egy olyan verset mely magába akarja foglalni mi is a tavasz...

Kimegyek, leülök, hasalok, felmászok

Kimegyek a kertbe,
Leülök a fűbe,
Elhasalok szépen,
S boldogan éneklem,
A tavasz hívó dalát.

S utána...

Felmászok a fára,
Lógatom a lábam,
Nem ügyelve másra,
Csak a tavasz dalára.

S egy ütem után,
Kinyílik egy szép tulipán.
S a második ütemben,
A fa már nem rügytelen.
Zöld rügyek pattannak,
Szép tavaszt varázsolnak.

Szívok egy kis friss levegőt,
S elgondolkodok,
Oly tavasz illatú,
És ez gyönyörködtető!

Kell tavasz, kell!
Nem kérek mást, mer´,
A tavasz az élethez kell!

(Kommetelj!)

süti beállítások módosítása