Ezt a verset a blog tulajdonosának Dan része írta!:D
A vers egy április 4.-i napon játszódik.(mellesleg igaz történet)
A rossz barátnő a blog tulajdonosainak Kat réésze!:D
A vers egy kórus fellépésről szól amit a lánykórus is szerepelt.
Dan nemtudott elmenni egyyéb okok miatt és a fiúkkal töltötte a napot....
Csak egyszer hibáztam, mi a baj,
Körülöttem nagy lett a zaj
Rosszul kezdődött az egész napom,
S nekem nagyon nagy a bajom.
Az iskolába beérve míg be nem csengettek,
A szemem könnye nagyon megeredt.
A lelkem is sír, nagy már benne a bánat,
De nem szidalmazom világomat.
Amint elkezdődött az első óra
Bementem az osztályba.
Benn a fiúk csodálkozva néztek rám,
De én a kórusra vágytam, de nagyon ám.
Az első órára Ildi néni jött,
A fiúktól nem volt túl nagy csönd.
Ildi nénivel kerestük az á-sokat,
Én pedig magamban a hibáimat.
Kimentünk az udvarra, fiúk azonnal fociztak,
De tök jól szórakoztak.
Ildi nénivel ülve egy padon
Elbeszéltem neki bánatom.
Néztük a focizókat merengve,
S a történetem beszélve.
Nagyon megsajnálta a helyzetem,
S adott egy tanácsot kedvesen.
Nekem jólesett a kedves szava,
És adott egy ötletet biztatva.
Elgondolkoztam azon amit mondott,
De a fejemben túl sok minden kongott.
De megzavarta a csengőszó a gondolkozásom,
És most jött csak a magányom.
Benn az osztályba
Elfoglaltságot gondoltam.
A zongoránál a kórusanyagot játszottam,
Amiről kimaradtam.
Amikor becsengettek
Fiúk a fociról bejöttek.
A töri óra nem volt megtartva,
Mert filmet néztünk, de nem zajba.
Egyedül ültem az óra elő 5 percében,
Míg Krisztián mellém ült kedvesen.
Az óra végén mikor már csak negyed óra maradt
Laci mögénk kanyart.
Így néztük a filmet míg ki nem csengettek.
A szünetben fiúk megint fociztak,
Én zongoráztam.
Most dalokat játszottam az énekóráról,
De egész jól.
Mikor becsengettek irodalomórára
Kiderült, hogy meg lesz tartva.
Marika néni tartotta,
S az Alföldet feladta.
A többi óra játék volt
A nagy udvaron.
Az angol is jó volt,
Mert ebédóra volt.
Gabi nénivel ebédeltünk az órán,
Én a fiúknál egy asztalnál.
Tök jól szórakoztak,
Egy kancsóból ittak.
Megittak legalább 5 kancsó vizet,
S rá még többet kértek.
Árpád is ivott lazán,
Le is öntötte magát a gatyáján.
Úgy nézett ki mintha be lenne hugyozva,
Röhögött rajta az egész iskola.
Aztán megettük az ebédet,
S ki is csengettek.
Ezt nem vártam nagyon,
Mert most jön a rút sorsom.
Mivel visszajöttek a kórusosok az iskolába,
A kérdéseikre választ várva:
-Miért nem voltál kóruson?
-Mondták nagyon rossz hangon.
Erre válaszoltam nekik:
-Nem rád tartozik.
-Bejött a barátnőm is az osztályba,
De nem jól hozzámszólva.
Azt mondta, hogy hozott nekem valamit,
De mivel nem voltam nem rám tartozik.
Ezzel engem nagyon megsértett,
S így lettem rá nagyon mérges.
Nem gondoltam volna soha,
Hogy mert hiányoztam a kórusról ezt csinálja.
Szomorú lettem miatta nagyon,
És visszajött a reggeli bánatom.
Csak a fiúk vidítottak fel
Ugyanúgy, mint reggel.
