Rímacsek

Ezt azért írtam mert kellett (bűnmegelőzési versenyre)
Nagyon mókás a tanáromnak is tetszett!
Megadott szavakból kellet ilyen rendőrséges verset...
De ment

Íme a vers:

Karácsonyi lopás

Egy karácsonyi házban csillagszóró ragyog,
Melyet meggyújtottak a nagyházban lakók.
Rubint gyűrűt rejtettek a szappantartó alá,
Amelyet kifigyelt a nagy rablóbanda tanács.

Rendszerint ment minen karácsonykor,
Valaki szólt a fürdőszobából:
-eltűnt a gyűr, itt a tettes,
Szólt a kisfiú -magadra vess!
Védelem jeléűl a harmadikról,
Kiudrott a kukásautóba landolt.
A koppanást a sofőr észrevette,
Megállította s megkérdezte.
Hogy esett belé a szemétbe,
Megállította s megkérdezte.
Hogy esett belé a szemétbe,
Mikor repülő nincs a közelbe.
A rabló azt válaszolta,
Szökésben vagyok bujtason el valahova!
De az utcanépe halotta e tettet,
Gyorsan föl is hívták a rendőrséget.
A rendőrök kijöttek, bilincs karjára,
Mostmár sohasem lesz sikeres rablása.
A család gyűrűjét visszakapta,
S a karácsonyt nyugottan folytatta.

Hát ezt akkor írtam mikor unatkoztam...

Iskolában

Iskolában ülök,
A padban verset költök.
A csapatól szét ültettek,
Így magamban verselgetek.
A tanár kiküldi azt aki megcsinálta a házit,
De ha kimegy, odakint nagyon-nagyon fázik.
Szeretnék a barátommal beszélgetni,
De Marcsi néni nem engedi.
Ha vége lesz a tanuló szobának.
Véget vet a némaságnak.

Itt egy másik:

(ez volt a legelső a lelkesítő)

Szent Iván éjjel

Szent Iván éjjel tündököl az ég,
Már a hold is fenn van rég.
A csillagok szebben ragyognak mint a gyertya,
Szemem le sem veszem róla.

Szent Iván éj rövid nagyon,
Tiszta az ég s a csillagok ragyognak az égbolton.
Rövid ez az éjszaka de nyarat jelez,
Boldogok a gyerekek a standra mehetnek!

Sziasztok!

Ebben a blogban verseket találhattok, amiket mi írtunk. Ez a fő fő fő versünk.

(MI MÉG KEZDŐK VAGYUNK)

Bocsássatok meg de a teliholdról írunk legtöbbet.

Íme a legfőbb versünk...

Telihold éjszakáján

Gyönyörű az ég,
Már a hold is fenn van rég.
Besüt az ablakomon,
Megcsillan a fény a poharakon.
Mintha a villanyt felkapcsolták volna,
Úgy süt be a hold a szobámba.
Megvilágítja a házat,
Fényességbe burkolja a szobámat.
Gyönyörű a hold,
Ilyen még sosem volt.

A denevérek vidáman röpködnek az éjszakában,
A hold ellőtt éjféltájban.
Megfogják a bogarakat,
S jókat lakomázgatnak.
Tanítgatják kicsinyeiket,
Hogyan fogják meg élelmüket.
A kicsinyek ügyesen röpködnek,
A hold előtt ügyeskednek.

Gyönyörűen ragyogott a hold, de csak mostanáig,
Nem röpködnek a denevérek már sokáig.
Hamarosan itt a reggel,
S a nap is már felkel.
Eltűnik a hold,
S fényességet már csak a nap hoz.
Sosem feledlek,
Mindig a szívemben őrizlek.
Minden éjszaka ébren várlak,
S ha meglátlak,
Szívemből eltűnik a bánat.